Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kvint

2008.02.09

Kvint

A kvint (latin quinta = 'ötödik') a zenében a diatonikus hangsor ötödik fokát jelenti, illetve azt a hangközt, amely az első fokot az ötödiktől elválasztja. A tiszta akusztikus kvint frekvenciája 3/2 arányban áll az alaphanggal, ez 701,955 cent hangköznek felel meg, míg kiegyenlített hangolású tiszta kvint esetén ez 700 cent.

A kvint a kvart fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt oktávra egészíti ki.

A zenei hang második felhangja az elsőtől (az oktávtól) kvint távolságra van, tehát erősen konszonáns hangköz, a középkori többszólamúság legfontosabb hangköze volt.

Fajtái:

  • a tiszta kvint (jelölése: T5), amikor az öt hang között egy kis szekund (K2) található (pl. dó-szó);
  • a bő(vített) kvint (Bő5), amikor nincs kiszekund (pl. tá-fi);
  • és a szűk(ített) kvint (Szűk5) amikor két kisszekund is jelen van (pl. ti-fá).

Példa 

  • A hull a pelyhes fehér hó kezdetű dal első felugró hangköze tiszta kvint.